A csecsemőkori reflux

reflux csecsemőA csecsemőkori reflux 1-12 hónapos korban teljesen normális, élettani jelenségnek tekinthető. A csecsemők nyelőcsövének záróizma születésük után nincs még kellő mértékben megerősödve, ezért gyakori a evések utáni reflux vagy bukás, ami a korai hónapokban kötelező büfiztetés közben vagy akár attól eltérően is gyakran előfordulhat.


A laikusok által "bukás"-nak nevezett jelenséget, amikor a baba visszabüfizi, visszacsurgatja az ellőzőleg elfogyasztott anyatejet, az orvosok hivatalos nyelven regurgitációnak vagy csecsemő refluxnak szokták nevezni. Ha a baba egyébként szemmel láthatólag jókedvű és szépen fejlődik, a szülők megnyugodhatnak: biztosan nincs baj. Sokszor épp a túlzott étvégy, a mohó szopizás okozza, hogy ami már nem fér a pöttöm pocakba, az szépen visszacsurog.


Érdekes statisztikai adat, hogy a reflux csecsemőkorban (1-12 hónap, de leginkáb az első 6 hónapban) mintegy 80%-ban előfordul. A bukások miatt aggódó szülők teszik ki a gyermekrendelők forgalmának 20%-át. A komoly eseték száma kb. 3%-ra tehető, de ezek felénél hosszan tartó, a felnőtt korra is átnyúló reflux betegség is kialakulhat.


Egészen addig nem kell aggódni, amíg a bukás, a reflux a babáknál nem okoz észrevehető fejlődési stagnálást, esetleg súlycsökkenést vagy állandósult légúti tüneteket, mint például fulladásos hörghurut, rövde légzésszünetek, szabálytalan légzés. A csecsemőkori reflux tünete lehet még az ismétlődő középfülgyulladás, amit a szülők gyakorta nem kapcsolnak össze a refluxos bukásokkal, mivel látszólag nincs közük egymáshoz.
Ha túl gyakori a bukás vagy túl sok táplálék jön vissza, akkor mindenképp oda kell figyelni és ki kell deríteni az okot. Hangsúlyozzom: a reflux csecsemőkorban általános és normális jelenség - egy bizonyos fokig. És hogy hol a határ?



A büfizést a hányástól viszonylag egyszerű megkülönböztetni: büfizés közben a baba vidám, mosolygós, hányás közben viszont erőlködik és ijedt. Előfordulhat az is, hogy a táplálék nem csak visszacsorog, hanem sugárban lövell a babából, ekkor mindenképp érdemes egy kivizsgálást kérni, nincs-e egyéb szervi elváltozás a háttérben. Ultrahangos vizsgálattal tudják ellenőrizni, hogy van-e a baba gyomrával valami gond esetleg nincs-e nyelőcsőgyulladása vagy gyomorszájszűkülete?


A reflux gyógyulása csecsemőknél, tehát néhány hónapos korban magától be kell, következzen. Ha mégsem javul a helyzet, akkor változtatni kell a táplálási módszereken, de előtte mindig kérje ki gyermekorvos tanácsát. Anyatejes babáknál az első lépés, amit meg lehet próbálni, az előetetés, a második lépés pedig az anyatej sűrítése. Az előetetés során először csak egy kis mennyiségű anyatejet adunk a babának és gondosan megbüfiztetjük, majd utána folytatjuk a táplálást, amíg a pocak tele nem lesz. Ha sürítésre is szükség van, akkor a Nutriton nevű tápszerből az anyatejes etetés előtt kis adagot adva, majd utána anyatejes etetéssel folytatva a baba táplálását az anyatej és a tápszer keveréke a pici gyomrában egy sűrűbb állagot vesz fel, ezáltal nehezebben jut vissza a csecsemő nyelőcsövébe. Minden etetésnél ügyelni kell rá, hogy a baba minél kevesebb levegőt nyeljen. A büfiztetést mindig nagyon lelkiismeretesen kell végezni, ebben nagy mértékben segít, ha etetés után a babát félülő helyzetben ültetjük. Erre kiválóan alkalmasak az egy éves korig használható babahordozók illetve a méregdrága, állítható dőlésszögű etetőszékek.


Tápszeres babáknál speciális, antireflux tápszereket alkalmaznak, amelyek hatékonyan csökkentik a bukások gyakoriságát. Ilyen antirefluxos tápszer például az Aptamil AR vagy a Nutriton AR. (Nem nehéz kitalálni, hogy a tápszer nevében szereplő "AR" jelzés utal az antireflux jellegre.) Cumisüvegből történő táplálás esetén figyelni kell rá, hogy a cumin lévő nyílás ne legyen túl nagy, nehogy túl sok tápszer vagy tej áramoljon át rajta, a baba gyomra csak lassan tudja befogadni a táplálékot. Ha szükséges térjünk át a gyakori, de kis mennyiségű táplálásra.


Mégegyszer hangsúlyozom, hogy a csecsemők normálistól eltérő táplálását mindig csak gyermekorvossal vagy minimum egy hozzáértő és lelkiismeretes védőnővel való konzultáció után szabad elkezdeni, hiszen esetenként sok más szempontot is figyelembe kell venni, például a D vitamin bevitelre vonatkozólag, mivel a tápszerek mindegyike tartalmaz D vitamint. Refluxos csecsemő esetében nem megszokott az a kifejezés, hogy csecsemő reflux diéta, de ha a diéta szónak a táplálkozási mód megváltoztatását sugalló értelmét nézzük, akkor igenis diétáról van szó.


A reflux gyógyítása csecsemőknél súlyosabb esetekben gyógyszerekkel is történhet, de a gyógyszer bevezetése előtt mindenképp ajánlatos kipróbálni a fenti módszereket.


A csecsemőkori reflux tehát általános jelenségnek tekinthető és az esetek nagy százalékában ártalmatlan; a baba idővel kinövi és ahogy fejlődik a gyermek, magától megszűnik, megoldódik a probléma. Meg kell tanulni viszont megkülönböztetni a súlyosabb eseteket a még normálistól - ebben a gyermekorvosok illetve a védőnők készséggel segítségére lesznek a tapasztalatlan szülőknek.


Ajánló:
A reflux jelenségével a kismamák már a terhesség kezdeti szakaszától találkozhatnak. Az ekkor fellépő reflux tünetekről, miértekről és megoldási lehetőségekről olvasson bővebben a Terhességi reflux című bejegyzésben.

-----------

Figyelem!!! Az oldal elsősorban páciensek, betegek tájékoztatására készült! Az itt olvasható információk önmagukban nem alkalmasak diagnózis felállítására. A tünetek észlelésekor mindenképpen forduljon háziorvosához!

A reflux diéta

A korábbi bejegyzésekben részletesen szó esett arról, hogy mi is az a reflux betegség, mi vezet a kialakulásához és mik a tünetei. Érintőlegesen volt szó arról is, hogy milyen módszerekkel védekezhetünk ellene.

A reflux kezelésének egyik leghumánusabb és legtermészetesebb útja a táplálkozási szokások megváltoztatásán keresztül vezet.

Ez a reflux diéta.

(Enyhe, még nem akut reflux esetén a kezelőorvosok is a táplákozási szokások átalakítását javasolják elsőként.)

Rendszeresen visszatérő reflux esetén nagyon fontos a kis mennyiségű étkezésre való átállás. Napi két- vagy háromszori nagy mennyiségű étkezésről tehát át kell állni a napi sokszori, de kis mennyiségű étkezésre. Már önmagában ez a lépés jelentős javulást hozhat. Az étkezések során alapszabály, hogy kerülni kell a savas ételeket, a hangsúlyt a lúgosító ételek irányába kell eltolni annak érdekében, hogy csökkentsük a gyomorsav intenzitását.

Sok savat okozhatnak a magyar konyhában egyébként meglehetősen gyakran használt fűszerek: az erős paprika, a bors, a torma, a mustár, az ecet. A reflux diéta során ezeket ajánlott kerülni és a fűszerezést élő zöldfűszerekkel (petrezselyem, zeler, kapor, babérlevél, majoránna, bazsalikom, kakukkfű, borsikafű) megoldani. Egyébként is érdemes felfedezni a zöldfűszerek csodálatos ízvilágát.

Csökkenteni kell a kávémennyiség, a csokoládé (édesség) és a cukor mennyiség bevitelét, mert ezek is hozzájárulnak a gyomor túlzott elsavasodásához. Amennyiben gyümölcsleveket fogyasztunk a citrusfélék leveit mellőzzük. Mondanom sem kell, hogy a húsfélék, különösen a pácolt és füstölt készítmények is rossz irányba hatnak, ezért ezek mellőzése is erősen javallott. Tudom, hogy a magyar emberek nehezen mondanak le a húsról. Áthidaló megoldásként enyhe reflux esetén elegendő lehet az is, ha a húsokat a hagyományos köretek (rizs, krumpli) helyett nyers zöldségekkel vagy zöldköretekkel fogyasztjuk el, mert a zöldségek erősen lúgosító hatásuk miatt a savasodás ellen hatnak, így kompenzáni tudják a húsfélék savasító hatását.

Ezen kívül mérsékelni kell az alkohol és a hagymafélék fogyasztását, mert ezek a nyelőcső alsó végének tökéletes záródása ellen hatnak (gyengítik a záróizom működését).

Jó hatással vannak a gyomor savbázis egyensúlyára a zöldségfélék és a könnyű zsiradékok, mint a tejföl, a tejszín, a vaj, az olaj, olívaolaj.

Amennyiben módja van az étkezések utáni pihenőre azt lehetőleg ne fekvő helyzetben végezze vagy legalább is megemelt fej- vagy felsőtesthelyzetben feküdjön. Fontos az is, hogy az esti lefekvés előtt két órával már ne egyen semmit. Refluxtól szenvedő betegeknek ajánlatos kerülni a sok hajolgatással járó munkát és az ilyen jellegű tornagyakorlatok sem ajánlottak.

A reflux diéta sok lemondással jár, de a könnyű, gyógyszermentes gyógyulás érdekében mindenképpen megéri következetesen betartani a szabályokat. Amikor az előnyöket és hátrányokat mérlegeljük, ne felejtsük el azt sem, hogy a reflux betegeknek javasolt étrend eléggé erőteljesen az egészségesebb táplákozás irányába mutat, így ha sikerül ezeket a szabályokat betartva kicsit más, egészségesebb táplálkozási szokásokat tanulni, nagy valószínűséggel nem csak a reflux betegség, de egyéb ügyes-bajos egészségügyi gondjaink megoldása irányába is jelentős lépéseket teszünk. Az egészség ugyanis a táplákozásnál kezdődik.

Frissítés, 2009 augusztus:
A Reflux ételek című bejegyzés konkrét tippeket is tartalmaz egy megfelelő, refluxos tüneteket csökkentő étrend kialakításához. Olvassa bizalommal!

------
Figyelem!!!
Az oldal elsősorban páciensek, betegek tájékoztatására készült! Az itt olvasható információk önmagukban nem alkalmasak diagnózis felállítására. A tünetek észlelésekor mindenképpen forduljon háziorvosához!

A gastrooesophagealis reflux betegség, a GERD

Az előző (első) bejegyzés témája a reflux betegség volt általánosságban. Azonban mint minden más az életben, ez sem csak fehér vagy fekete; a refluxnak sokféle válfaját szokták emlegetni, igaz az alap probléma mindig ugyanaz marad.

Az egyik ilyen sokat emlegetett reflux típus a GERD.

A gastrooesophagealis reflux betegség, rövidítve: GERD, egy olyan betegség, amikor a nyelőcső alsó záróizma elégtelenül működik. Ennek következtében a gyomor savas tartalma visszaáramlik a nyelőcsőbe, ahol „gyomorégést” és étkezés után, illetve előrehajláskor jelentkező égető fájdalomérzetet okoz.

Ha a nyelőcső huzamosabb időn keresztül kénytelen elszenvedni a gyomorsav irritációját, kialakulnak különféle nyelőcsőbetegségek (főként nyelőcsőgyulladás).

A gyomorból visszafelé folyó savas gyomortartalom a tüdőbe jutva száraz köhögést, rekedtséget, csuklást, asztmás rohamokat, hörgőgörcsöt és krónikus tüdőbetegséget okozhat. A GERD okozta problémák mértéke függ a nyelőcső alsó záróizmának diszfunkciójának mértékétől, a gyomorsav mennyiségétől és típusától, valamint a nyál semlegesítő hatásától.

A betegség nyelőcsőgyulladás nélküli enyhébb formája - gastrooesophagealis reflux oesophagitis nélkül - adja manapság a refluxbetegségek jelentős hányadát. Ezt a formát korábban 0 stádiumú csoportnak vagy nem-erosiv refluxbetegségnek (NERD) nevezzük. A betegség ezen formája az amely még természetes úton, életmód és táplálkozási szokások megváltoztatása útján jól kezelhető (erről később még lesz szó).

Egyes orvosi források a GERD reflux betegséget a rekeszizomsérv számlájára írják, annak következményének tekintik. A nyelőcső alsó záróizmának hibás működése okozta tüneteket súlyosbíthatja a túlsúlyosság, a várandósság, a dohányzás, a nagy mennyiségű étel elfogyasztása és nem szteroid gyulladáscsökkentők. Várandósoknál és a túlsúlyos embereknél a has felől a gyomorra nehezedő nyomás segíti a gyomortartalom visszajutását a nyelőcsőbe, ezért náluk gyakori jelenség. Emellett a várandósság miatti emelkedett hormonszint gyengítheti a nyelőcső alsó záróizmát - ez is súlyosbíthatja a panaszokat.

A rekeszsérv szerepe

A rekeszsérv és a GERD általában egyidejűleg jelentkezik, gyakran össze is tévesztik a két betegséget. Ötvenéves kor felett jóval gyakoribb egy kisebb mértékû rekeszsérv kialakulása, de ez bármelyik korosztályt érintheti. A rekeszsérv (a gyomor egy részének rekeszizom fölé türemkedése) gyengítheti a nyelőcső alsó záróizmát. A reflux ilyen formában általában nem igényel kezelést. Ha a rekeszsérv súlyosabb lefolyású és/vagy GERD-del és nyelőcsőgyulladással (oezophagitis - özofagitis) párosul, akkor szükség van a műtéti beavatkozásra.

A GERD kezelése életmód változással

Az esetek túlnyomó részében, amikor még nem-erozív, nyelőcsőgyulladás, azaz oesophagitis nélküli refluxról (NERD) beszélünk, a savas visszafolyás életmódbeli változtatásokkal és diétával kezelhető. Akut esetekben azonban szükség lehet gyógyszerek szedésére és akár műtétre is.

A táplálkozási és életmódbeli változtatások, a reflux diéta során elsőként az alábbi élelmiszerek fogyasztását kell abbahagyni, de legalább is drasztikusan csökkenteni: sült vagy zsíros ételek, csokoládé, menta, kávé, alkoholos italok, citrusfélék levei, paradicsomlé, bors. Fel kell hagyni a bőséges étkezésekkel, inkább kisebb mennyiségű ételt fogyasszunk, de azt napi négy-öt alkalommal. A rágógumizás jótékony hatású a nyelőcsőtartalom továbbítását segítő állandó nyelés következtében és a nyál a gyomorsavat is semlegesíti.

A gyomor 2-3 óra körül ürül ki annyira, hogy ne okozzon megterhelő nyomást az elgyngült nyelőcső záróizomra. Ezért például az esti étkezés és a lefekvés közt legalább 2-3 órának kell eltelnie hasznos, ha alváskor (lehetőleg bal oldalon feküdve) a fej legalább 15 cm-rel magasabban van.

A panaszok enyhítése érdekében a dohányzás abbahagyása szintén elengedhetetlen, mivel a dohányfüst káros anyagai is gyengítik a nyelőcső alsó záróizmát.

A gastrooesophagealis reflux betegség kezelése gyógyszerekkel

A savközömbösítő gyógyszerek (antacidok) semlegesítik a nyelőcsőbe jutó savat és megszüntetik a gyomorégést. Hosszabb ideig történő szedésükkor mellékhatások (hasmenés, kalciumanyagcsere megváltozása, magnézium felhalmozódása) jelentkezhetnek. A mellékhatások miatt, ha huzamosabb ideig (min. 3 hét) van szükség savlekötő gyógyszerek szedésére, akkor elengedhetetlen az orvossal való konzultáció.

Ha a visszafolyás és a gyomorégés krónikussá válik, akkor az orvosok a gyomorsav mennyiségének csökkentését választják megoldásként; ez esetben H2-receptor-antagonista (cimetidin, ranitidin, famotidin, nizatidin), illetve protonpumpagátló készítményeket (pl. omeprazol, lanzoprazol) írnak fel. Ez utóbbiak a gyomor savtermelő sejtjeiben lévő enzim tevékenységébe avatkoznak be (gátolják a működését).További terápiás lehetőség a nyelőcső alsó záróizmát erősítő és a gyomortartalom kiürülését gyorsító gyógyszerek (pl. betanekol, metoklopramid) adása.

Mi a teendő, ha a GERD tünetei hosszabb ideig fennállnak?

Amennyiben a táplálkozási, életmódbeli változtatások és a gyógyszerek szedése mellett a panaszok továbbra is fennállnak, akkor szükség van egy részletes vizsgálatsorozatra, amely az alábbi vizsgálatokat jelenti:

  • A nyelőcső, a gyomor és a nyombél röntgenvizsgálata bárium tartalmú oldat megivását követően. Ezzel a vizsgálattal nemcsak a reflux ténye állapítható meg, hanem a nyelőcső esetleges szűkülete és fekélye is igazolható.
  • Krónikus GERD betegségeknél endoszkópiás vizsgálat, mellyel a nyelőcső nyálkahártyájának gyulladási foka ellenőrizhető.
  • Biopszia, szövetdarab kivétele későbbi vizsgálatokhoz (pl. praecancerosus állapot igazolására vagy kizárására).
  • Berstein-teszt, melynek során savat juttatnak a nyelőcső alsó részébe, annak kiderítésére, hogy a gyomortartalom visszaöklendezését valóban a sav okozza.• A nyelőcső alsó záróizmának nyomásmérése.
  • A savszint 24 órán keresztül történő mérése a nyelőcsőben az étkezés közbeni, utáni és az alvás alatti tünetek nyomon követését szolgálja. E vizsgálati módszert elsősorban gyerekeknél alkalmazzák.

A gastrooesophagealis reflux betegség szövődményei

A hosszú ideig tartó GERD esetén nyelőcsőgyulladás, nyelőcsővérzés, fekély, nyelőcsőszűkület, valamint a praecancerosus állapotként nyilvántartott Barret-szindróma (a nyelőcső-nyálkahártya súlyos károsodása) léphet fel. Miután ennek formája nagy valószínűséggel nyelőcsőrákhoz vezet, a sérült nyelőcsőrész eltávolítására műtéti bevatkozást javasolnak.

Kiegészítő kezelési lehetőségek

A savtermeléscsökkentő gyógyszerek tartós szedése miatt a fehérje megemésztése elégtelen lesz és ez további problémákot okoz. A megemésztetlen fehérje és a feldolgozatlan étel a bélfalon keresztül a véráramba jutva allergiás tünetek, illetve autoimmun betegség kialakulását eredményezheti.

A nyelőcső gyomorsav által történő tartós irritációja esetén a nyelőcsőgyulladás és a nyelőcsőrák kialakulásának az esélye megnő. Az antioxidáns táplálékok védelmet nyújthatnak a nyelőcsőgyulladással szemben és csökkenthetik a rák kialakulásának esélyét is. A bőséges zöldség-, gyümölcs- és teafogyasztás megelőző és védő hatással lehet a nyelőcső- és a gyomorrákkal szemben.

A megelőzésben kiemelkedő jelentősége van a teának (zöld, oolong és fekete tea), amelynek antioxidánsai, daganatellenes hatással bírnak. A gyomorégés enyhítésében a gyógyteák is hasznosak lehetnek. A gyomorégés kezelésére gyakran ajánlják a borsmentateát, ezt azonban krónikus GERD betegeknél inkább ellenjavallják, mivel fogyasztásukkor rosszabbodhat a GERD-ben szenvedõ betegek állapota. A gyógyteák közül jól használható viszont az angelika szélhajtó és görcsoldó hatású gyökér, a kamillavirágból készült gyulladáscsökkentő tea és az édesgyökér görcsoldó, gyulladáscsökkentő hatású gyökér illetve ezek kombinációja, keveréke.
Gyomorégés ellen jó hatással alkalmazhatók még az emésztést segítő enzimekben gazdagon ellátott gyümölcsök, a papaja és anananász étkezések előtti fogyasztása.
Mindezek mellett az antioxidáns vitaminok (pl. A-, C-, E-) is segíthetik a gyógyulást.

Forrás: Vitalitás egészségmagazin, olvasósarok (dr. Babulka Péter)

------
Figyelem!!! Az oldal elsősorban páciensek, betegek tájékoztatására készült! Az itt olvasható információk önmagukban nem alkalmasak diagnózis felállítására. A tünetek észlelésekor mindenképpen forduljon háziorvosához!

!!! F I G Y E L E M !!!
Az oldal elsősorban páciensek, betegek tájékoztatására készült! Az itt olvasható információk önmagukban nem alkalmasak diagnózis felállítására. A tünetek észlelésekor mindenképpen forduljon háziorvosához!